Μετάβαση στο περιεχόμενο

Σελίδα:Patrologia Graeca vol 2.pdf/66

Από Βικιθήκη
Αυτή η σελίδα δεν έχει ελεγχθεί ακόμη για πιθανά λάθη.
@131 S. CLEMENTIS I ROM. PONT. OPERA DUBIA. 132
ΧΧΧ. Καὶ ἀληθῶς ὑμῖν λέγομεν· ἀνεκτότερον

ἔσται γῇ 66 Σοδόμων καὶ Γομόρξας ἐν ἡμέρᾳ κρίσεως, ἢ τῷ τῆς ἀπειθείας τόπῳ ἐνδιατελεῖν· πρῶτον μὲν, ὅτι τὸ εὔλογον ἀφ' ἑαυτῶν (66) οὐκ ἐνοήσατε· δεύτερον, ὅτι, ἀκούσαντες τὰ καθ' ἡμᾶς οὐκ ἤλθετε πρὸς ἡμᾶς· τρίτον, ὅτι καὶ ἐλθοῦσιν ἡμῖν ἐπειθήσατε. Διὸ σ' φει δόμενοι ὑμῶν προῖκα εὐχόμεθα 68 τὴν εἰρήνην ἡμῶν ἐλθεῖν ἐφ' ὑμᾶς. Εἰ οὖν ταύτην ἔχειν θέλετε, δεῖ ὑμᾶς προθύμως τὸ μὴ ἀδικεῖν ἀναδέξασθαι, καὶ τὸ ἀδικεῖσθαι γενναίως φέρειν, ὅπερ ἀνθρώπου φύσις οὐκ ἂν ὑποσταίη 69, ἐὰν μὴ πρότερον τοῦ ἐν ὑπεροχή συμφέροντος τὴν γνῶσιν λάβῃ, ὅπερ ἐστὶν τὸ εἰδέναι τοῦ πάντα ὑπερέχοντος τὴν δικαίαν φύσιν, ὅτι ἀδι- κουμένους ἐκδικῶν το τιμωρεῖ, καὶ τοὺς εὐσεβοῦντας εἰς ἀεὶ εὐεργετεῖ. 95 ΧΧΧΙΙ. Ὑμεῖς οὖν ὡς Θεοῦ δοῦλοι εὐγνώμος νες, ἀφ' ἑαυτῶν τὸ εὔλογον νοοῦντες, τὴν αὐτῷ ἀρέ σκουσαν ἀναδέξασθε πολιτείαν, ἵνα οὕτως αὐτὸν φι λοῦντες καὶ φιλούμενοι ὑπ' αὐτοῦ εἰς ἀεὶ τὸ συμφέρον ἔχοιτε 11. Αὐτῷ γὰρ μόνῳ τὸ παρασχεῖν δυνατώτατόν ἐστιν, τῷ τὰ μὴ ὄντα εἰς τὸ εἶναι συστησαμένῳ, οὐρανὸν δημιουργήσαντι, γῆν πιλώσαντι, θάλασσαν περιορίσαντι, τὰ ἐν ᾅδῃ ταμιεύσαντι καὶ τὰ πάντα ἀέρος 1ο πληρώσαντι. ΧΧΧΙΙΙ. Οὗτος μόνος τὴν μίαν καὶ πρώτην 13 μου νοειδῆ οὐσίαν τετραχῶς καὶ ἐναντίως ἔτρεψεν· εἶτα μίξας κράσεις ἐξ αὐτῶν ἐποίησεν, ἵνα εἰς ἐναντίας 14 φύσεις τετραμμέναι καὶ μεμιγμέναι τοῦ ζῆν ἡδονὴν ἐκ τῆς ἀντισυζυγίας ἐργάσωνται. Όμως 75 αὐτὸς μόνος δήμους ἀγγέλων καὶ πνευμάτων βουλῆς νεύματι δημιουργήσας, ἔπλησε τοὺς οὐρανούς· ὡς καὶ τὸ φαινόμενον στερέωμα ἄστροις εκόσμησεν, οἷς καὶ τρίβους ὥρισε καὶ δρόμον ἔταξεν· γῆν ἐπίλωσεν εἰς καρπῶν αὔξησιν· θάλασσαν δὲ περιώρισεν, ἐν ἀνύ- ὅροις οἴκησιν ἀφορίσας· τὰ ἐν ᾅδῃ ταμιεύει, ψυχῶν χῶρον ὀνομάσας· τὰ δὲ πάντα ἔπλησεν ἀέρος, ἵνα πάντα τὰ ζῶν πρὸς τὸ ζῆν ἀδεῶς ἀναπνέειν ἔχοι το XXXIV. Ὢ τῆς μεγάλης Θεοῦ φρονίμου χειρός, τῆς ἐν πᾶσι πάντα 96 ποιούσης! μυρίος γὰρ ὄχλος πτηνῶν ὑπ' αὐτοῦ γεγένηται, καὶ οὗτος ποικίλος, πρὸς τὸν ἕτερον κατά η πάντα ἐξηλλαγμένος, λέγω δὲ τά τε χρώματα, ράμφη, ὄνυχας, βλέμματα, γνώ- μας, φθέγματα καὶ τὰ λοιπὰ πάντα. Πόσαι δὲ καὶ XXXIV. Ο magnam Dei ac prudentem manum, in omnibus omnia facientem! Infinita quippe vola- tilium multitudo per eum exstitit, adeoque varia, respectu alterius omnino diversa, dico autem colo- res, rostra, ungues, aspectum, sensus, voces, cæteraque omnia. Quot autem etiam sunt variæ plantarum species, coloribus, qualitatibus, odori- D bus innumeris distinctæ ! Quot vero terræ et aquæ animalia, quorum impossibile est recensere figu-

ras, formas, situs, colores, vivendi rationes,sensus
XXXI. Ac vere dicimus vobis : tolerabilius erit A

in die judicii, manere in terra Sodomorum et Gomorrhæ, quam in loco incredulitatis : primo quidem, quia quod rationi convenit, ex vobis non intellexistis; secundo, quoniam cum de nobis au- diissetis, non venistis ad nos; tertio quia etiam cum venissemus, nobis non credidistis. Quare gratificantes vobis ultro, oramus, ut pax nostra veniat super vos. Si ergo eam habere vultis, opor- tet vos alacri animo suscipere, ut injuriam non faciatis et vobis factam feratis fortiter quod ho- minis natura non sustinebit, nisi prius eminentis boni acceperit notitiam, id autem est, cognoscere justam ejus qui cuncta exsuperat naturam, quod punit, ut injuria affectos ulciscatur, et pios bene- ficiis in sempiternum, afficit. XXXII. Vos igitur, ut gratos Dei servos decet, ex vobis quod rationi consentaneum est intelligen- tes, vitam ei placentem amplectimini, ut sic, amantes eum et ab eo amati, quod bonum est pos- sideatis perpetuo. Illud enim ipse solus maxime potest praestare,qui non exsistentia ad exsistentiam adduxit, caelum creavit, terram conpegit, mare conclusit, quæ in inferis sunt recondidit,cunctaque replevit aere. XXXIII. Hic solus unam ac primam simplicem- que substantiam quadrupliciter et contrarie con- vertit : ac deinde commiscens mille inde produxit mista, quo contrarius in naturas mutatæ ac per- mistæ res vitæ voluptatem per oppositionem pro- curarent. Ipse etiam solus populos angelorum et spirituum nutu voluntatis condidit, iisque implevit G coelos sicut et quod videmus firmamentum con- decoravit stellis,quibus semitas definivit cursumque ordinavit terram, propter frugum incrementum compegit mare autem conclusit, habitationem in siccis locis secernendo: quæ apud inferos sunt recondidit, animarum locum nuncupans; cuncta vero replevit aere, ut omnia animalia respirationem vitæ necessariam haberent liberam. φυτῶν διάφοροι ιδέαι, χρώμασι καὶ ποιότησι καὶ ὀδμαῖς ἀπείροις το διωρισμέναι ! Πόσα δὲ τῆς χέρσου ζῶα καὶ τῶν ἐν ὕδασιν το, ὧν ἀδύνατον εἰπεῖν σχή ματα, μορφάς, θέσεις, χρώματα 80, βίους, γνώμας,'

'
@VARIA LECTIONES.

06 τῇ Ο. σ' δι' δ' C. 68 Ila O et S c. Epit. c. 35, εὐχώμεθα G. 69 ὑποσταίη. Ο c. 5, ύποστείη Ε. το ἐκδικῶν Ο c. D, ἐδικεῖν α. Leg. ἔχητε S. το αέρι Ο. 13 Fortasse scribendum πρώτως S. 7 ἐναντίοις Ο. 5. όμως Ο. Ο. 7 ἐχή (sic) 6. Cl κατά sine causa ac tacite mutavit in μετά, quod repetiit S. 78 ἀπείρω το Scribe τὰ ἐν ὕδασι. Β. 80

χρώμα
@VARIORUM NOTÆ.

(66) Πρῶτον μὲν ὅτι τὸ εὔλογον ἀφ' ἑαυτῶν, etc. Respicit ad decantatissimos Hesiodi versus. Operum

et dierum v. 291 et seq. Cor.